A köz- és a magánellátás teljes szétválasztását akarja az állam. Az egészségügyben államosítani akarja a CT- és az MR-berendezéseket, valamint azok működését. Az érintettek, valamint az orvosi kamara, illetve egyéb szakértők viszont attól tartanak, hogy a rendszer még rosszabbul fog működni, mint eddig.

Bárki, aki volt már valaha MR-vizsgálaton, az tisztában van azzal, hogy ez általában ijesztő, azonban sokkal inkább életmentő. Az páciens kap egy hűvös folyadékot, ami végigáramlik az erein, így olyan érzés lehet, mintha fáznánk, de belülről. Ezt követően bekerülünk egy hengerbe, ami kattog, körülötte pedig egy óriási mágnes dolgozik. Cseppet sem hangzik kellemesnek és barátságosnak, azonban megéri, hiszen ezzel a megoldással számtalan betegséget lehet idejében diagnosztizálni. Legyen szó demenciáról, vastagbélrákról, sérvről, esetleg epilepsziáról egyaránt.

Novemberéig még semmi nem változik

Az MR-vizsgálatokat, illetve a másik képalkotó diagnosztikát, a CT-t is érintené az új rendelet. 2024 novemberétől kizárólag az állami intézményekben lehetne közfinanszírozott CT-, valamint MR-vizsgálatokat végezni. Persze felmerülhet a kérdés, hogy páciensként mit érzünk majd meg belőle. Az irány biztosan nem jó, legalábbis az ebben dolgozó szakemberek szerint.

Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát magáncégek végzik el úgy, hogy a kórházban, szakrendelőkben saját, erre kialakított részlegük van. Ide az állam utalja be a betegeket, vagy pedig marad a kórházon kívüli magánrendelőkben elhelyezett gépek. Ide szintén az állam utalhat be bennünket. A probléma az, hogy a vizsgálatokat, valamint azok kiértékelését a magánszolgáltató végzi el, amit nem a beteg, hanem az egészségbiztosító fizet meg.

A magánszolgáltatók vállalkozók, így működtetik az üzletüket. Beszerzik a szükséges eszközöket, mint az említett CT- és MR-gépek, biztosítják az ezeket kezelő személyzetet, ápolókat, gondoskodnak a javításról, a kezelésről. Ezt követően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közvetlenül, esetleg az adott kórházon keresztül fizeti ki ezt a díjat.

Meghatározzák azonban azt is, hogy havonta vagy évente maximum hány beteg ellátását engedélyezik. A cégek természetesen államtól függetlenül is végezhetnek vizsgálatokat, de ennek sokszor több százezer forint a díja. Ezt pedig valljuk be, csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.

Novembertől ennek azonban vége szakadhat, hiszen az új költségvetési tervben leírják, hogy a kórházaknak és a szakrendelőknek fel kell mondaniuk a korábbi szerződést, ezt követően újat nem köthetnek. Természetesen a megszüntetett szerződésekért kártalanítást kapnak, ez azonban mit sem segít, ha a páciensek isszák meg a levét.

Milyen hatásokra számíthatunk?

Az első, hogy kiesnek a rendszerből azok a képalkotó berendezések, ami az államnak nagyon sok pénzébe kerülnek. A költségvetés pedig közel sem áll annyira jól, hogy ezt finanszírozni lehessen. Még ha sikerül is ezeket megvásárolni, akkor sem lesz elegendő ember, aki azokat megfelelően kezelni, működtetni tudná. Ez együtt járhat természetesen a várólisták további hosszabbításával is.

Nem beszélve arról, hogy jelentős mértékben romolhat a szolgáltatás minősége. Az állami rendszer ugyanis nem feltétlenül működik megfelelően ahhoz, hogy ugyanazt nyújtsa, mint a magán cégek, vállalkozók.

Tény, hogy a jelenlegi rendszer még a 90-es években alakult ki, ez azonban hatalmas változás lehet az egész ország számára. Az államnak eddig sem volt arra pénze, hogy bizonyos komplex, nagyobb beruházásokat hajtson végre, ami valószínűleg most sem fog megvalósulni.

Egy 2020-as felmérés szerint hazánkban 94 CT-, és 48 MR-berendezés van állami tulajdonban. A magán egészségügyi eszközökről nincs információ, de nagyjából az országban lévő berendezések egyharmada van magánkézben. Ez tehát nagyjából 43-50 CT-t, és 20-25 MR-t jelenthet. Ha ezek kiesnek, akkor szinte minden felborul az amúgy sem rövid várólistákon.

Mennyibe kerül egy ilyen diagnosztikai gép?

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyit kellene fizetnie az államnak, hogy pótolni tudják a kiesett mennyiséget. Ezzel kapcsolatban nagyjából azt lehet tudni, hogy az MR-gépek ára 400-500 millió, míg a CT-k 100-200 millió forintba kerülhetnek. Több milliárd forintra lenne tehát szükség, ha az említett magánkézben lévő eszközök mennyiségét meg akarják vásárolni.

Mit tehetünk?

A legfontosabb, hogy legyünk bebiztosítva. Már mindenhol azt hallani, hogy mindenkinek szüksége van egy jó magán egészségbiztosításra. Természetesen nem mindenki engedhet meg magának egy drága szerződést, azonban egy alap csomagban is rengeteg kezelés beletartozik, így egy betegség, baleset esetén sem kell több százezer forintot egyszerre kifizetni. Ez ugyanis tartalmazza többek között a kórházi költségek díját, a szülői elszállásolást gyermek esetén, a műtő díjakat, valamint az intenzív osztályon történő kezelést egyaránt. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen egy magán egészségbiztosítás ennél sokkal többet képes nyújtani.