Talán nem is gondolkodás. Csupán egy reflex. Amikor a vállalatvezető hirtelen rávágja a magán egészségbiztosítási ajánlatra, hogy ő inkább készpénzt ad a munkavállalójának a motiválás érdekében, talán nem is gondolja végig, csupán régi beidegződésből reagál.

Miközben tanúja, részese annak, hogy a sebesség, amivel a körülmények változnak körülöttünk, már lassan nem is gyorsvonat, hanem egy űrrakéta sebességével írhatók le pontosan. Ami tegnap igaz volt, az mára meghaladott. Aki automatizmusok alapján irányítja az embereit, az automatikusan saját kockázatait növeli.

A felelős vállalatvezető konkrét és korszerű adatokat keres a döntéseihez, szolgálva ezzel a hosszú távú céljait és széles látókörét.

A felelős vállalatvezető munkavállalói jóllétét és elégedettsét prioritásnak tekinti.

Egy globális vizsgálat keretében azt igyekeztek kideríteni, hogy milyen hatással vannak napjaink drámai jelenségei az alkalmazottak életére. 1.200 CEO (Európában, Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában tevékenykedő vállalat) megrendelésére azt kutatták, hogy a  világjárvány hogyan befolyásolta az embereik közérzetét, hozzáállását.

Megkérdezték a munkavállalókat fizikai és mentális egészségük, közérzetük (wellbeing), valamint munka-magánéletük egyensúlya témájában.

A kutatás három nagyon fontos tételt fogalmazott meg

• Az alkalmazottak háromnegyedében tudatosult legalább egy negatív mentális tünet (77%)

• Ötből négy ember aktívan tesz saját fizikai és mentális egészségének javításáért (84%)

• 90%-uk azt tervezi, hogy változtat az egészségén és az életmódján

• Ötből kettő úgy gondolja, hogy a szervezeteknek nagyobb a felelőssége a jólét támogatásában (39%)

• Ötből két munkavállaló aggódik napi szinten a munka és a magánélet egyensúlya miatt (37%)

• Majdnem a fele kevesebb órát dolgozik, hogy korrigálja a munka és a magánélet egyensúlyát (45%)

• 34%-uk gyakrabban dolgozik otthonról, mint a járvány előtt

• Egyharmaduk azt szeretné, ha szervezete többet tenne az alkalmazottak jólléte érdekében (39%)

• Kétharmaduk további magán egészségbiztosítás megvásárlását fontolgatja (66%)

• Egyharmaduk azt várja, hogy a magán egészségügy költsége az egészség és a jóllét javítását szolgálja (35%)

A tudásmunkás kifejezést Peter Drucker alkotta, aki felismerte, hogy a 21. században egy egészen újszerű gazdaság (tudásgazdaság) épül, amely kulcsszereplői a “tudásmunkások”. A tudásgazdaság meghatározó jelentőségű szereplői ők, a naprakész kompetenciákkal felvértezett munkavállalók, akik problémamegoldó képességükkel, kreativitásukkal még inkább húzóerői a legfejlettebb technikára épülő gazdaságoknak.

A tudástechnológia már egy új törvényekkel működő szakasza a gazdaságnak. Aki vállalatvezetőként nem ismeri fel az új szabályokat, és idejében nem állítja át szemléletét, az üzleti hátrányba kerül.

A tudásmunkás kompetenciáinak köszönhetően nincs arra kényszerítve, hogy helyhez kötve dolgozzon, munkája jelentős részét bárhol el tudja végezni. Kompetenciáinak köszönhetően a nyelvi korlátok már nem jelentenek akadályt, sőt a virtuális világ és az internet térnyerése miatt a távolság sem. Egy magyar kutatás rámutat arra, hogy egy krízis, például a koronavírus okozta krízis nem csupán veszteseket, hanem nyerteseket is generált, mégpedig az IT szektor tudásmunkásait, akik a jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődtek a munkaadók szemszögéből.

Őket kell megszerezni, őket kell megtartani. A vállalatvezetők sikerességének egyik kulcsa jelenleg az ő elégedettségük elnyerése, fenntartása. Az ő megtartásuk a béren túli juttatásokkal, például egészségbiztosítással megoldható.

A vezető új paradigmája tehát a munkavállaló jólléte. Milyen vezetői intézkedések szolgálják alkalmazottaik elégedettségét? Egy biztos, a jó fizetés ma már csupán belépő szint a tényleges munkavállalói elégedettséghez.

A három új fókusz arra koncentrál, amitől a munkavállaló elégedettsége, közérzete jobb, és elkötelezettsége a vállalat iránt erősebb.

Ezek

1. Rugalmas munkakörülmények

Az új generációk megjelenése a munka világában, és a pandémia kényszer szülte megoldásai új atipikus munkavégzési formákat tettek elfogadottá, sőt bevált gyakorlattá.. Az otthoni munkavégzés, a távmunka alkalmazása szinte már mindennapos, és most ismerkedünk a négynapos munkahét hatásaival.

2. Vállalati kultúra

Az elmúlt évek krízisei azt is megmutatták, hogy az elkötelezettségben egyre jelentősebb szerepet játszik a szervezeti kultúra. Kiderült, hogy szívesebben kitartanak amellett a vállalat mellett, ahol képesek azonosulni az értékekkel és azokat magukénak érzik. Ezeken túl az összetartozás érzésének megteremtésével, tudják igazán befolyásolni és erősíteni a munkatársaik maradási hajlandóságát. Mindezeken túl a béren kívüli juttatások azok, amelyek megjelenítik a vállalat értékrendjét a munkavállalóik számára.

3. Egészségügyi juttatások

Magán egészségügyi szolgáltatóként ezen a területen vagyunk a legmagabiztosabbak. Magán egészségbiztosításunk számtalan előnyét felsoroljuk nap mint nap ügyfeleinknek. Egyre többen felismerik, hogy ha munkavállalóik biztonságban érzik magát, és fontosabbnak érzik magukat, akkor kiszámíthatóbb és lojálisabb hozzáállással végzik a munkájukat. Megtapasztalják, hogy jó minőségű szolgáltatást kapnak, gyorsabban meggyógyulnak, és súlyos kockázatokat kerülnek el.  És a kissé elkoptatott “egészség a legfontosabb” gondolat ezáltal nagyon is konkrét tartalmat kap.

• A betegség miatt munkából való kiesés időtartama csökken, mivel a munkaerő azonnal ellátást kap, kiváló minőségűt, ezért gyorsan visszaáll a munkába.
• Hosszú napokat, sőt heteket nyer a vállalat azzal is, hogy munkatársa nem szorong, feszült a várakozástól, bizonytalanságtól
• Munkavállalója nagyra értékeli a juttatást, mert az valódi értéket képvisel, és hozzájárul személyes jólléte, családja jóllétéhez. Növekszik a lojalitás
• A munkavállaló elkötelezettsége erősebb lesz, határhelyzetekben meggondolja, hogy menjen, gyakran inkább marad. Csökken a fluktuáció, a toborzás, kiválasztás, betanítás költsége
• A kiegyensúlyozott, egészséges, motivált munkatárs növeli a vállalati hatékonyságot, annak versenyképességét
• Kedvezményesebb adózási feltételekkel elérhető juttatást biztosít más béren kívüli juttatásokhoz képest.

*A jóllét az egyének és a társadalmak által megélt pozitív állapot. Az egészséghez hasonlóan a mindennapi élethez szükséges erőforrás, amelyet a társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek határoznak meg. A jóllét magában foglalja az életminőséget, valamint az emberek és a társadalmak azon képességét, hogy felfogásuk és céljaik szerint mozdítsák elő a világ fejlődését. A jóllétre való összpontosítás támogatja az erőforrások igazságos elosztásának, az általános gyarapodásnak és a fenntarthatóságnak a nyomon követését. Egy társadalom jóllétét az alapján lehet meghatározni, hogy mennyire ellenállóképes, mennyire cselekvőképes és mennyire felkészült a kihívások legyőzésére.