Amikor az ember elkezd dolgozni, akkor nem igazán van tisztában azzal, hogy mire számíthat akkor, ha beteg lesz. A többségünk összekeveri a bizonyos egészségügyi alapfogalmakat, mint a táppénz és a betegszabadság. Pedig ezeket érdemes tudni, hiszen az ismeretünk hatással van a fizetésünkre.

Sajnos kevés a hiteles forrás, amiből tájékozódni lehet, bár hozzá kell tenni, hogy a kettő közötti különbség nem akkora, amit nem lehetne megjegyezni.

Ebben a cikkben azt fejtjük ki, hogy mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között.

Tényleg kapunk pénzt, ha betegen fekszünk otthon?

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy ki jogosult betegszabadságra és ki táppénzre. Emellett nem árt tudni, hogy hány napot is vehetünk ki betegség esetén, valamint azt sem, hogy mekkora pénzösszeget kapunk akkor, ha betegszabadságra megyünk. A fizetésünket persze azért kapjunk, mert megcsináltuk a napi feladatainkat. A teljesítményünk haszonnal jár a cég számára, a gazdaság profitál belőlünk, amiért havonta fizetést is kapunk.

A legtöbb esetben ehhez bent is kell lenni az irodában vagy a gyárban, valamint egészségileg is meg kell felelnünk mindennek ahhoz, hogy az adott munkakörben megfelelően el tudjuk végezni a teendőinket. Ha azonban betegek leszünk, akkor védelmet kell biztosítani, hiszen az állam nem hagy bennünket cserben csak azért, mert pár napra kiesünk a munkából. Ehhez persze mi magunk is hozzájárulunk, hiszen a fizetésünkből minden hónapban egészségbiztosítási járulékot fizetünk. Ez biztosítja számunkra, hogy ha valamilyen oknál fogva betegszabadságra kell menni, akkor azt ki tudják számunkra fizetni.

Mit érdemes tudni a betegszabadságról?

A munkavállalóknak évente 15 nap betegszabadság jár, ha azonban ennél tovább vagyunk betegek, akkor ott már a táppénz jöhet csak szóba. A betegszabadságot a munkáltató fizeti, míg a táppénzt már az államtól kapjuk meg. A betegszabadság kizárólag akkor kérhető, ha mi magunk vagyunk betegek. Ha tehát nem velünk történik a probléma, viszont pont emiatt nem tudunk dolgozni menni, akkor a kieső jövedelmet részlegesen pótolják táppénz formájában.

De ki számít keresőképtelennek?

A törvény szerint az a személy keresőképtelen, aki a betegsége miatt nem képes ellátni a munkahelyi feladatait. Aki kórházban van betegség miatt, esetleg gyógykezelés alatt áll. Az is keresőképtelennek számít, akit közegészségügyi okból eltiltanak a munkától, de másik beosztást nem kap helyette. Ide tartoznak azok az emberek, akik közegészségügyi okból hatóságilag különítenek el, valamint járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt nem tud dolgozni, átmenetileg pedig sehol máshol nem foglalkoztatható.

Ki kaphat és ki nem betegszabadságot?

Akinek alkalmazotti munkaviszonya van, kormánytisztviselőként, állami szolgálatban dolgozik, közalkalmazott, esetleg tanulószerződéses tanulónak számít. Ezzel szemben egyéni vállalkozók nem kaphatnak betegszabadságot, hiszen azt a munkáltató fizeti, míg ő egymaga a munkáltató, így nem adhat saját magának plusz pénzt ezért. Társas vállalkozás tagjai, valamint megbízási jogviszonyban álló személyek sem igényelhetik, de azok sem, akik valamilyen más juttatásban részesülnek, mind a csed, a gyed, a gyes, esetleg a munkanélküli járulék.