2023. február 4.
A rákellenes világnapon mi arról beszélünk, hogy mit tegyen az, akinek a családjában előfordult rákos megbetegedés és arról, hogy ha a rettegett betegséggel szembenéz, akkor külföldi magánkórházban gyógyulhat biztosításunk által.
A daganatos betegségek jónéhány típusát az orvostudomány ma már kevésbé halálos, inkább krónikus kórnak tekinti. A legtöbben, akik nem naprakészek az orvostudomány eredményeiben, még mindig tabuként kezeli a rákbetegséget, ahogyan tabu az a kérdés is, hogy örökölhető-e. Arról is tabu beszélni, hogy legbelül szinte mindenki feltette már magának a kérdést, én vajon hogyan reagálnék egy rettegett diagnózisra? Egyáltalán, mennyire vagyok veszélyeztetett?
Sokan végiggondolják a felmenőik, rokonaik betegségeit. Érintettség, tájékozottság és személyiségünk függvényében ezután döntünk. Azok, akik szeretik kézben tartani a kontrollt, bejelentkeznek minden létező rákszűrő vizsgálatra. Azok pedig, akik biztosak akarnak lenni abban, hogy ilyen esetben azonnal a lehető legjobb orvosi ellátáshoz jutnak, nemzetközi magán egészségbiztosítást vásárolnak. Tudják, hogy ezzel bármelyik európai magánkórház specialistája haladéktalanul a rendelkezésükre áll.
Az alábbiakban a rákbetegség örökölhetőségéről olvashat, valamint egy áttekintést teszünk közzé a rákbetegségek szűrővizsgálatairól.
Géneket vagy körülményeket öröklünk?
A rák minden esetben genetikai eredetű betegség, mert a daganatok keletkezésének hátterében a sejtek örökítőanyagának (DNS) mutációi, hibái állnak. Ám ezeknek a génhibáknak a többségét nem szüleinktől örököljük, hanem életünk során szerezzük, s azok csak a daganatszövetben mutathatók ki.
Egyes ráktípusokra való hajlam azonban örökölhető, ennek veszélye azokban a családokban merül fel, ahol az átlagosnál korábban jelentkezik valamilyen súlyos betegség: vastagbélrákot például általában az ötvenes-hatvanas éveikben járó embereknél fedeznek fel, tehát ha valakinek a harmincas éveiben diagnosztizálnak vastagbéltumort, gyanakodni lehet családi gyökerekre. Viszont önmagában az, hogy egy családban több embernek van hasonló típusú betegsége, nem jelenti, hogy azok biztosan genetikailag öröklött kórok lennének.
A genetikai öröklődésnek nemcsak a laikusok, de a klinikai genetikával nem napi szinten foglalkozó szakemberek is általában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint amennyire annak valójában szerepe lehet a rák kialakulásában. Egy újszülött nemcsak géneket örököl a szüleitől, hanem lakókörnyezetet és életmódot is: a családtagok rendszerint azonos környezeti ártalmaknak, például légszennyezésnek, fertőzéseknek vagy UV sugárzásnak vannak kitéve, a családtagok gyakran folytatnak hasonló életmódot, viszik tovább a táplálkozási szokásokat, a káros szenvedélyeket, az egészségügyi prevencióhoz való hozzáállásukat. Összességében hasonló körülmények között élnek a mindennapok során a lakó- vagy munkakörnyezetükben. Ezek a tényezők is hozzájárulnak ahhoz, ha egy rokonsági körben valamelyik betegség gyakrabban fordul elő – érzékelteti Falus András (akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója), hogy egy betegség kialakulása soktényezős folyamat.
Gyakorlatilag minden emberi gént ismerünk, s egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek használatával készülnek a genetikai, genomikai elemzések, amelyek révén keressük az összefüggéseket közöttük. A genetikai térképen találtak is már kapcsolódásokat a mellrák egyes típusai, a melanoma, a tüdőrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák, a vastagbélrák, de a májrák vagy az agydaganatok terén is, azonban ezeknek a felfedezéseknek egyelőre nagyon korlátozott a gyakorlati használhatóságuk – jelenti ki Falus András professzor. Nem elég ugyanis a géneket ismerni, azt kell megfejteni, hogyan alakulnak ki a tumorok kifejlődéséhez vezető génhálózatok és kinél mitől lépnek működésbe, mitől aktiválódhatnak a rákra hajlamosító komplex genetikai rendszerek.
A válasz egyszerű és mégis nagyon bonyolult. Az esetek többségében kijelenthető: a rák nem örökölhető, ennek előfordulását az esetek kisebb részében mutatták ki a kutatók. Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, amelyek továbbadhatók. Ahhoz viszont, hogy ebből rák legyen, a gének mellett általában más rákkeltő tényezők is szükségesek.
Megelőzés, szűrővizsgálatok
A halálozás negyedéért a rák felelős
A magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz. A halálozás mértékét mutató számok olyan magasak, hogy Magyarország világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen az összes halálozás mintegy felét okozva. A halálozás mintegy negyedéért a daganatos betegségek felelősek. A betegség miatt elvesztett életévek számát tekintve azonban ez az arány megfordul: a daganatos betegségek miatt elvesztett életévek száma mintegy kétszeresen meghaladja a szív-és érbetegségek miatt elveszett életéveket, mert a rák fiatalabb életkorban „öl”.
A szűrővizsgálatokat még mindig túl kevés magyar veszi igénybe
Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el. Ha Magyarországon a lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne. Ez jelentősen hozzájárulna a népesség egészségi állapotának javulásához.
Mely szűrési módozatok eredményesek?
Az alábbi szűrési módozatok eredményességére már van tudományos bizonyíték, azaz csökkenti a betegségből származó halálozást a népességben:
EMLŐSZŰRÉS a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával MÉHNYAKSZŰRÉS a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálatával
VASTAGBÉLSZŰRÉS az 50-70 év közötti férfiak és nők esetében a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján
Mely szűrővizsgálatok esetében vitatott a rákszűrés indokoltsága/hatékonysága?
A tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok. A halálozás mérséklése céljából próbálkoztak a szűrővizsgálattal. Nagy tömegeket magába foglaló vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a szűrő módszerek alkalmazásával gyakrabban találnak még operálható tüdőrákot, tehát növekedett a betegség felismerése és a halál bekövetkezése közötti „túlélési” idő, azonban a tüdőrák miatti halálozás sajnos nem csökkent.
A szűrővizsgálat tehát hatástalannak bizonyult, ezért átfogó, államilag megszervezett szűrőrendszer nincs erre. Ajánlott azonban a rizikócsoportok, a 40 év feletti, dohányzó férfiak és nők alkalomszerű szűrése.
Prosztata-szűrés. A mai napig nem rendelkezünk a prosztataszűrés hatásosságának tudományos bizonyítékával. A szűrővizsgálati módszerként ajánlott a PSA (Prosztata-specifikus antigén) kimutatásának fajlagossága korlátozott, azaz, akkor is „pozitív” eredményt, ha nem áll fenn rák. Ez azt jelenti, hogy a kezeléssel járó kockázatoknak tesz ki olyan személyeket, akik nem szorulnak kezelésre. Mindazonáltal, a PSA-vizsgálat a fokozott kockázatú, prosztatabetegségre utaló panaszokkal szakorvoshoz forduló személyek diagnosztikájának nélkülözhetetlen eszköze, amit mind a szakorvosok, mind a háziorvosok, az „onkológiai éberség” jegyében, a beteg tájékoztatáson alapuló belegyezése birtokában orvosi ítélőképességük alapján elvégeztethetnek.
Szájüregi szűrővizsgálat. Az utóbbi évtizedekben a szájüregi daganatok miatti halálozás döbbenetes mértékben megemelkedett. Szűrővizsgálatuk egyszerűen elvégezhető, mert a szájüreg megtekintéséből, tapintásból áll. A fogorvosok, háziorvosok, és fogalakozásegészségügyi szolgálat orvosai feladata lenne, hogy elvégezzék a szűrővizsgálatot a rendelőjükben megforduló személyeknél. Nehezíti a helyzetet, hogy a veszélyeztetett személyek túlnyomó részben, bár nem kizárólag, erős dohányos, alkoholizáló, orvost kerülő férfiak.
Száz szónak is egy a vége. Akinek van nemzetközi magán egészségbiztosítása, az rendszeresen és időben mehet szűrővizsgálatokra. És ha mégis szükséges, azonnal külföldi magánellátást kaphat. Ez a lehető legnagyobb esély az életre.
Kérjen visszahívást!
Prémium egészségügyi szolgáltatások kiszámítható módon?
