Sokan abban a hitben élnek, hogy magyarként mindenképpen jár nekik az állami egészségügyi ellátás. Pedig aki átmenetileg sehol nem fizet járulékot, nemcsak ellátást nem kap, de a NAV 5 évre visszamenőleg követelheti tőle a be nem fizetett járulékokat.

Miután a statisztikák szerint az utóbbi években több mint 600 ezer magyar költözött külföldre, ebből 300 ezren Angliába, így felmerülhet a kérdés, hogy mire számíthatnak ezek az emberek. Évente csak 20 ezer azok száma, akik társadalombiztosítási számot kérnek abban az országban, ahol letelepedtek.

Milyen ellátásra jogosultak a külföldön élő magyarok? Ebben a cikkben ezt taglaljuk részletesebben.

Rendszerszintű probléma

A kivándorlók nagy része nagyon korlátozott vagy csak sürgősségi orvosi ellátásra számíthatnak abban az esetben, ha nem kérnek helyi tb számot. Amennyiben itthon fizetnek járulékot, viszont nem itt élnek, nemcsak törvényt szegnek, de csak és kizárólag sürgősségi ellátást kapnak külföldön. Ha viszont alapvizsgálatra, esetleg szűrővizsgálatokra lenne szükségük, fogorvoshoz mennének vagy nőgyógyászhoz, akkor ehhez bizony haza kell utazniuk.

Aki azt választja, hogy sehol sem fizet járulékot, az nemcsak ellátást nem kap, de a NAV még be is hajthatja rajta a be nem fizetett összeget. Hiába drágák például a gyógyszerek, nagy részükre tb támogatás vonatkozik, így ennek egy részét az állam állja. Viszont, aki nem fizet, az nem kap kedvezményes gyógyszert, ami sok esetben több tízezer forint plusz jelenthet a család számára.

A legjobb persze, ha abban az országban fizetünk társadalombiztosítási járulékot, ahol élünk. Ehhez legális munkahelyre van szükség, valamint olyan minőségű állami ellátásra, ami kiszolgálja az igényeket. Mivel azonban sok országban nem túl jó a közegészségügy színvonala, így megnövekedett a magánorvosi szolgáltatásokat igénybe vevők száma.

Ennek egyetlen hátránya, hogy Nyugat-Európában nagyon drágák ezek a szolgáltatások, vegyük csak az említett Angliát, ahol egy térdprotézis akár 5 millió forintba is kerülhet, nem beszélve a CT-vizsgálatról, aminek ára 250 ezer forintnyi összeget jelenthet.

Hiába tehát a drága biztosítás, sokkal biztonságosabb megoldás ezt fizetni, ami az állandó lakóhelytől függetlenül az egész kontinensen kínál teljes körű ellátást. Ez azért lehet jó megoldás, mert amíg külföldön magasak a havi díjak, addig egy ilyen magán egészségbiztosítás havi 20-25 ezer forintba kerül.

Mi történik a külföldön élő magyarokkal?

A legutóbbi adatok szerint az utóbbi években több mint félmillió magyar hagyta el az országot, akik közül csupán 20-30 ezren vannak azok, akiknek társadalombiztosítási számuk van külföldön. A többieket, amennyiben baleset éri, megbetegszenek, akkor vagy haza kell jönniük (ha fizetik itthon a tb-t), vagy rengeteg pénzbe kerül a gyógyulásuk. Amennyiben valaki meghatározott időre megy külföldre, esetleg már kint él, azonban állással nem rendelkezik, akkor a hazai szabályok szerint itthon kell fizetnie tb-t.

A jogszabály kimondja, hogy aki letelepült odakint, itthon pedig nem fizet járulékot, akkor a kiköltözést követően 15 napja van arra, hogy kijelentkezzen a hazai rendszerből. Ezt követően csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat. Aki viszont innen kijelentkezett, később mégis visszajön, arra itthon külföldiként tekintenek tovább. Amíg nem talál munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami ellátásért. Ezt követően már fizetheti a szokásos díjat.

Magán egészségügyi biztosítás

Egy jó magán biztosítás viszont véd mindentől, hiszen Európán belül bárhol ellátnak és még csak milliókat sem kell fizetni egy-egy kezelésért vagy beavatkozásért. Fontos azonban, hogy mindenre kiterjedő csomagot válasszunk, így tényleg nem érhet meglepetés.